|
1970. SZEPTEMBER 22. K
Ezen a napon kirándulni megyünk Székesfehérvárra.
Vélhetően azért kedden, mert hétfőn zárva vannak a múzeumok.
A megyei I. István múzeumban megnézzük a nagy , aktuális Szt. István kiállítást, aztán pedig a romkertet a királyi szarkofággal. Arra nem emlékszem, hogy a romkert fogadóépületében az Aba-Novák freskók vajon láthatók-e, vagy még le vannak meszelve, a kor szokása szerint…
A belvárosi templomok után megnézzük a Prohászka templomot, bent Prohászka Ottokár sírját, az udvaron Kaszap István nyughelyét. Legendát hallunk arról, hogy Kaszap István keze hogyan óvta meg Fehérvárt az amerikai Liberátoroktól…
Fehérváron ebédelünk, az ebédhez mindenki megihat egy fél üveg sört!
Ezután Tácra (Gorsium) buszozunk, ahol bejárjuk az ásatások területét.
Az idegenvezető lánynak nincs jó napja, mivel latin tudása Gáspár atya kontrolja alá kerül. Az egyik kő szerinte egy „szatírt üldöző nimfát” ábrázol. Ez bennünk is fölényes derültséget kelt, pedig latinból akkor még mi is csak ott tartunk: „Agricola terram arat…etc.”
A romkert A Prohászka-templom
Prohászka Ottokár sírja
Kaszap István sírja
Tác (Gorsium): "Egy nimfa kerget egy szatírt"
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Csé! Te egy kis jegyzetfüzettel jártál? A kirándulásra emlékszem, de se nimfa, se szatír...
/P