Ezen a napon már reggel óta szállingózik a hó. Nincs elég hideg, de már kezd a világ fehérbe fordulni. A hazautazás napja, amúgy is szombati nap, de a rövidített órák már csak gyorsítják a várva várt esemény bekövetkeztét: Megyünk haza, először, Karácsonyra!
Kilián atyával van énekóránk, és minden "fiúcskával" madarat lehetne fogatni! Kilián atya ugyan semmi rendkívülit nem iktat az óra menetébe a különleges alkalomra való tekintettel sem, de hát vele minden óra amúgy is rendkívüli és szórakoztató. A lemezjátszónál: Mensáros Tamás, - az akkori fogalmak szerint még nem létező discjockey módjára- keveri a zeneszámokat a Supraphon fantasztikus technikájával:
Aztán mégis történik valami rendkívüli: előkerül Qualiton (SP534) kislemezen a klasszikus Illés-dal 1968-ból: a Téli álom. Kilián atya áldását adja a műfaji keveredésre, így az utolsó óra utolsó perceiben felhangozhat a "Mennyből az angyal" dallamát is idéző ének:
"Térj be hozzánk, Vándor, nálunk csend és béke vár,
Feledd el a gondokat és a megalázott lélek bánatát!
Várunk Téged, Vándor, emeld fel az arcodat,
Asztalunkról végy magadnak, légy egy napra boldogabb!"
Hogy mi volt Kilián atya véleménye a Szörényi-Bródy szerzőpáros alkotásáról, arra már nem emlékszem. De arra igen, hogy a tanítást befejező imádságot, mint valami verset, fennhangon szavaltuk, aztán rohanás ebédelni, futás le a faluba a vonathoz, és utazás haza, 1970 Szent Karácsonyára...
(a honlap háttérzenéje kikapcsolható a jobb oldali menüben, az óra alatt!)